Időpont: 2017. április 21-30.

Helyszín: Baktalórántházi Reguly Antal Általános Iskola - Baktalórántháza, Petőfi u. 9, 4561

30 évvel ezelőtt két robbanás rázta meg a Csernobili atomerőművet, miközben az ortodox húsvét szombat éjjelén biztonsági kísérletet végeztek az erőmű 4-es számú reaktorában. A felcsapó lángok 750 méteres magasságig emelték a radioaktív részecskéket és szórták szét egész Európában. Az akkori szovjet kormányzat próbálta az esetet kisebbíteni, de ma már tudjuk, hogy akkor az atomenergiaipar történetének eddigi legsúlyosabb katasztrófája zajlott le. A történetnek sajnos nincs vége. Miközben a baleset hatásai máig érezhetők, a veszély nem múlt el. Ukrajnában, négy erőműben 15 atomreaktor üzemel. A legtöbbjük eredetileg tervezett élettartama napjainkban jár le, és mindet meg kívánja hosszabbítani az ukrán kormány, hogy tovább működjenek. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bankfigyelő Hálózat más úton keresné a megoldást. Ukrajnában használják fel az egyik legpazarlóbb módon az áramot Európában. Az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások felhasználásával ki lehetne váltani az atomerőműveket.

A Magyar Természetvédők Szövetsége tavaly a baleset 29. évfordulóján járt a helyszínen. Az út során jártunk a csernobili lezárt övezetben, Európa legnagyobb atomerőművében Zaporizzsjában, és eljutottunk az egyetlen sugárbetegségekre specializálódott kórházba is. A kiállítás az ott készült fotókon keresztül mutatja be a balesetet és a mai ukrajnai helyzetet.

További anyagok:

http://mtvsz.blog.hu/2016/04/19/ukrajna_nuklearis_amokfutasa

https://www.youtube.com/watch?v=nboJOHvpbrE

http://mtvsz.hu/ukrajnaireaktorok

  


 Ukrajna nem tanul Csernobilból

Harminc évvel ezelőtt, az ortodox húsvét szombat éjjelén biztonsági kísérletet végeztek a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktorában. Hirtelen két robbanás rázta meg a környéket. A felcsapó lángok 750 méteres magasságig emelték a radioaktív részecskéket és szétszórták egész Európában. Az akkori szovjet kormányzat próbálta az esetet eltussolni, de ma már tudjuk, hogy akkor Ukrajnában az atomenergiaipar történetének eddigi legsúlyosabb katasztrófája zajlott le.

A történetnek sajnos nincs vége. Nemcsak a baleset hatásai érezhetők máig, a biztonsági kockázat sem múlt el. Miközben az utolsó csernobili reaktort még 2000-ig működtették, az erőmű végleges bezárásáról és leszereléséről csak tavaly döntöttek. Ám Ukrajnában négy erőműben 15 atomreaktor ma is üzemel. Az eredetileg tervezett élettartamuk napjainkban jár le, és az ukrán kormány mindet meg kívánja hosszabbítani még legalább tíz évvel.

Ebben partnerre találtak az európai döntéshozókban is, akik azon igyekezetükben, hogy biztosítsák Ukrajna energiabiztonságát, tovább állandósítják az ország függőségét az elavult nukleáris ipartól. Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 300-300 millió euróval támogatja az ukrán nukleáris biztonság fejlesztését - ezzel gyakorlatilag elismerik, hogy jelenlegi állapotukban ezek a szovjet időkben épített reaktorok súlyos veszélyt jelentenek Ukrajnára és más országokra is.

Az elkövetkező négy évben az erőművek az eredeti élettartamuk végére érnek, de a kijevi kormány és az ukrán atomlobbi legfőbb szándéka, hogy az EU pénzügyi támogatásával még jó ideig működésben tartsák őket. Ahelyett, hogy abban segítenénk Ukrajnát, hogy nyugdíjazza a kockázatos erőműveket, javítsa energiahatékonyságát - mely Európában az egyik legrosszabb -, és elinduljon egy új fenntartható energiajövő felé, Európa most tudatosan tovább élteti az elavult technológiát. Ezzel ráadásul fenntartja Ukrajna energetikai függőségét Oroszországtól.

2007 és 2014 között az ukrajnai energiaszektort támogató európai közpénzek negyede a nukleáris iparhoz került, amely egy kézben, az állami Energoatom vállalatnál koncentrálódik. Remélhetnénk, hogy az uniós pénzügyi közreműködés pozitív irányba befolyásolja a szabályozási környezetet is, de eddig nem ezt történt. 2015 januárja óta a nukleáris ipart felügyelő Ukrán Atomenergia Hivatal saját kezdeményezésére már nem is indíthat vizsgálatot az atomerőművekben. Az ezt kimondó kormányrendelet csak egy hónappal azután született, hogy Ukrajna számára az EBRD jóváhagyta a hitelt.

Tavaly decemberben a Dél-ukrajnai atomerőmű 2. blokkja élettartamának meghosszabbításáról döntött a hatóság. Történt ez azt követően, hogy 2015 tavaszán a rektort leállították, mert a hatóság 33 db biztonsági fejlesztést írt elő a további működés feltételeként. A decemberi döntésig ezekből csak kilencet fejeztek be, tizenegybe belekezdtek, a többivel nem is foglalkoztak. Ennek ellenére megadták az engedélyt az élettartam meghosszabbításra. Hasonló körülmények között már négy rektor kapott engedélyt a további működésre. Eközben egy független tanulmány súlyos kockázatokat állapított meg a reaktoroknál az elhasználódás következtében. Mikor az Ukrán Ökológiai Központ felhívta a problémákra a figyelmet, az Energoatom beperelte a civil szervezetet.

Azt gondolhatnánk, hogy a kormány és az Energoatom gyorsan szeretne haladni a fejlesztések megvalósításával és így a biztonság garantálásával, de ez nincs így. Az Euratom és az EBRD hitel eredeti menetrendje szerint 2017-ben be kellene fejezni a munkákat. Idén év elején azonban a hitelnyújtók beleegyezése nélkül a befejezés dátumát 2020-ra módosították.

Az ukrán kormányok nukleáris energia iránti vonzalma évtizedek óta nem változik, ahogy a nukleáris lobbi ereje is rendszereken és kormányokon átível. A lehetséges alternatívákat pedig eszük ágában sincs megvizsgálni.

Valójában az európai adófizetők tartják lélegeztetőgépen az ukrajnai reaktorokat. Annak ellenére, hogy Ukrajna a nemzetközi közösségtől kapja a pénzt, a nemzetközi egyezményeket nem tartja be. Az Ukrajna által is aláírt Aarhusi és Espoo-i Egyezmény alapján kötelező lenne nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni, mely során a szomszédos országok – így Magyarország - lakosai is elmondhatnák a véleményüket. Ukrajna ezt nem hajlandó megtenni. Így a pénzt mi adjuk, de beleszólásunk a döntésekbe nincs.

A magyar kormány egyszer már jelezte Ukrajna számára, hogy információt szeretne kapni az üzemidő hosszabbításokról, de hiába. Ragaszkodnunk kellene hozzá, hogy Ukrajna Magyarország felé teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, és legalább addig ne folyósítson az Európai Bizottság újabb hitelrészletet, míg ez nem történik meg. A világon Csernobil és Fukushima után egyre többen úgy gondolják, hogy biztonságos atomenergia nem létezik. Erről lehet vitatkozni, de ami ma történik az ukrán nukleáris iparban az egész biztosan súlyos kockázatot jelent Európa számára.

Éger Ákos, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége


2015 © Copyright regulybakta.hu